KÁLYHAÉPÍTÉS REJTELMEI

A kályha csodálatos fűtő berendezés; amellett, hogy viszonylag egyszerű, a legegészségesebben ad mindenkinek jóleső, sugárzó meleget, és független az energiahálózatoktól is. Ha egy felfűtéssel akár 24 órán keresztül meleget ad; nemcsak a tüzelővel takarékos, hanem használója idejével is.
Ezért, és a hosszú élettartam érdekében lehetőség szerint törekszem a modern anyagok használatára. Emellett, ahol bevált, megtartom a hagyományos agyag-tégla-tetőcserép hármast. Kerti konyhák, kemencék, sütők építésénél fontos szempont, hogy a hagyományok követése mellett a berendezés a mai kor igényei szerint is használható valamint időtálló is legyen.

Nem mindegy, hogy egy naponta használt kályha sokszor már  5-10 év múlva már átrakást kíván, vagy elegendő erre jóval később (vagy akkor se) gondolni. 
Nem mindegy, hogy egy kályha több vagy kevesebb tüzelőanyaggal működik.
Mint ahogy az is fontos, hogy mennyit költünk a tüzelőre és naponta mennyit foglalkozunk a kályhánkkal!

Hogyan lehet ezt elérni?

Természetesen fontos, hogy betartsuk a kályhahasználat alapvető szabályait de a további lehetőségeket a megépítés mikéntje rejti magában.


Mindössze 3cm-es samott a tűztér körül


A Magyarországon régről megszokott és általánossá vált egyszerű - vagy hanyag, kinek mi tetszik - hozzáállással épült kályhabelső a következőképp néz ki:

  • agyaggal tapasztott, viszonylag vékony tűztérhatároló samottfal (3-4cm), ez is inkább csak az első lángterelő lapig, utána csak tetőcserép,
  • tetőcseréppel bélelt kályhacsempe, utóbélelés nélküli füstjáratok. Utolsó járatban találkoztam már béleletlen kályhacsempével is.
  •  szükségmegoldásként össze-vissza kapcsolt repedt, törött csempék








  • Utóbélelés nélküli füstjáratok
A felső sor foltjait a csempebélés hiánya okozta




















 Az ilyen felépítésű kályhát nevezzük könnyű építésűnek. Ráadásul ezen kályhák esetében többször elmarad vagy nem elegendő a tisztítónyílások száma; ha nincs lehetőség a kályha tisztítására az elkoszolódás huzatcsökkenést, ez pedig bontást, újraépítést is jelent. Jellemzőjük, hogy gyorsan felmelegíthetők, ellenben rövidebb ideig tartják a meleget; a napi rendszeres használat mellett már 5-6 év múlva az elhasználódás jelei mutatkoznak, ellenben hamar elkészülnek (2-4 nap alatt). A viszonylag magas tüzelőanyag-szükséglet hosszabb távon számottevő, kezdetben fel sem tűnik, ...és aki szívesen foglalkozik gyakorta a tűzzel, a rövid hőtartási idő miatt naponta többször is begyújthat.



Lássuk, hogyan lehet másképp!

 A kályha az általam beépített anyagmennyiséggel, az oldalfalon történő égésilevegő-bevezetéssel, számítások alapján tervezett tűztérrel és füstjáratokkal a következőket nyújtja:
  • a hatásfok növekedése alacsonyabb tüzelőanyag-felhasználást,  a megnövelt falvastagság pedig hosszabb hőtartást és élettartamot jelent. Mindez alacsony károsanyag-kibocsátással jár, megfelelve az európai elvárásoknak. 
 Az átrakás, újjáépítés kitolódása, a megrendelő, használó számára hosszú távon mindenképpen megtakarítást, magasabb ár-érték arányt jelent a könnyű építésű kályhákhoz képest. Néha kimeríthetetlennek látszik, de a tűzifa véges mennyiségben áll rendelkezésünkre; a kevesebb tüzelőanyag-felhasználással környezetbarát módon jön egészséges sugárzó meleg a lakásba, ráadásul megtehetjük, hogy kevesebbet foglalkozzunk a tűzzel.
Ahol lehet, és ha csak lehet mindenütt középnehéz és nehéz kivitelű kályhák építését szorgalmazom.

Egy ilyen kályha a következőképpen mutat:


  •  vastag samott tűztérfalazat (6-9cm)
  •  ahol lehet inkább kéthéjú kivitel,
  •  égésilevegő-bevezetés a tűztér hátfalán és/vagy az oldalfalakon keresztül is (Biotűztér),
  •  utóbélelt járatkialakítás,
  •  a hagyományosnál nagyobb méretű üvegezett tüzelőajtó,
  •  tisztítónyílások minden szükséges helyen.  

Az égés az éghető anyag részecskéinek oxigénnel való egyesülése megfelelő hőmérsékleten. Légnemű anyagot könnyű, folyékonyat nehezebb, szilárdat pedig a legnehezebb oxigénnel keverni. A fa elégése során szilárd anyag egyesül a levegő oxigénjével. Minél jobban elősegítjük az egyesülést, annál jobb lesz az égés hatékonysága. Kályhák tűztere esetén ez leginkább úgy segíthető elő, hogy lehetőség szerint minden oldalról biztosítjuk az égési levegő hozzávezetést, ezáltal a nagyobb hőmérsékletű és tökéletesebb égést. (Biotűztér)
Égési levegő bevezetés a hátfalon Biotűztér 2 elemekkel



Égési levegő bevezetés oldalfalakon és hátfalon Biotűztér 2 elemekkel